27. First Date
Huszonhetedik epizód - Első randi. ❤ Angolul itt hallgatható, magyarul a vágás alatt olvashatjátok.
"És hát így társalogtunk. Csak mi ketten, és a vérző gombáink, és a zúgó árnyék-lény, valamint a románc párálló köde a levegőben lebegve."
{az epizód 01:01-nél kezdődik}
Hegyek. Végestelen hegyek! Ormok kopár ormok után. És mi fekszik el ott lenn, az árnyékos völgyekben? El nem mondhatom. Nem mondhatom el!
Isten hozott Night Vale-ben!
✮ ✮ ✮
[Összeszedetten] Hello.
Kezdjük csak itt. Kezdjük egy üdvözléssel. Egy egyszerű hellóval.
Aztán következzenek a legizgalmasabb, legcsodálatosabb hírek!
Amint talán emlékeztek rá, néhány hete, míg egy csöpp földalatti városka csöpp lakói (mellékesen) hadba indultak ellenünk, Carlos – a gyönyörű tudós – végre viszonozta gyöngéd érzelmeim tanúbizonyságait. És nem ám azon a száraz tudós-módon, amit mindezidáig használt velem, olyasmiket mondva, hogy [utánozza] „Nem személyes okokból hívlak: a rádióközönségedet kell értesítenem egy különös lyukról, ami megjelenthet a falaikon.”
[Feleszmélve] Jahegen, elfelejtettem – van egy különös lyuk, ami megjelenhet a falaitokon. Aszondta, fontos hogy mondjam nektek… főleg azok után, ami Smithwickék házában történt. Kiment a fejemből. Ennek már megvan egy jó ideje, sz’al gondolom most már halottnak a csók.
De tegnap, amikor felhívott, azzal kezdte a beszélgetést, hogy „Személyes okokból hívlak. Meg a méréseim kimutatták, hogy egy különös energiaforrás közelít a város felé, ami nem olyan fényt sugároz, amilyet kéne neki meg a fajtájának.”
[álmodozva] Hát nem édes? És hát… egyik dolog a másikhoz vezetett, és múlt éjjel megvolt az első randevúnk. [vigyorog] El kell nektek mesélnem az egészet! De vannak bizonyos kötelezettségeim, szóval halljuk elsőnek a híreket.
✮ ✮ ✮
[komolyan és energikusan] A seriff titkosrendőrsége egy meghatározhatatlan, mégis fenyegető kormányzati ügynökséggel együttműködve bejelentette, hogy a sivatag mélyében állomásozó, ládákkal megrakodott teherszállítók nem érdekesek, és nem kéne aggódnunk miattuk. A teherszállítók, melyeknek létéről mindezidáig senki sem tudott a városban, ládákkal vannak megrakodva, melyek meleget sugároznak. Némelyikük ketyeg, némelyik meg nem.
“Egy picit se aggódjatok miattuk,” mondja a titkosrendőrség. “Felejtsétek el, hogy bármit is mondtunk. De most komolyan, mostantól törvényellenes emlékezni bármire is, amit mondtunk az imént.”
Felkerestük Regis főhadnagyot a helyi nemzetőrség hetes egységétől (mely egyben a KFC üzleti részlegét vezeti) egy hozzászólásért, és azt mondja, hogy mostanság“elmerengett egynéhány dolgon. [erős akcentussal] "Mindenféle gondolat átfutott a fejemen. Ez egy érdekes kifejezés, ‘átfutni a fejen’. Hova szaladnak azok a gondolatok? Szökni próbálnak? És ha igen, hát hová?”
Mikor erősködni kezdtünk, hogy a sivatag mélyén állomásozó megrakodott teherszállítókról mondjon valamit, elismételt mindent, amit az imént mondott, pontosan ugyanazokkal a szavakkal és gesztusokkal.
[Csettint a nyelvével] Nos… biztos vagyok benne, hogy a teherszállítókról többet nem lesz szó, és semmiféle jövendőbeli veszélyt nem jelentenek ránk nézve. Tuti, hogy erről a hírről nem jelentünk többet.
✮ ✮ ✮
A Night Vale Közkönyvtár új szekcióval bővül: a Night Vale Magánkönytárral. Ez a könyvtár a mostani épület tőszomszédságában fog állni, és csak egyvalaki léphet majd be oda: Marcus Vansten, a helyi milliárdos. Könyvek ezreit fogják elhelyezni ott minden adott témában, az interaktív gyerekrészleg egy életnagyságú kalózhajó formájában készül, és az életrajz-szekcióban nem csak Helen Hunt, de Sean Penn biogárfiái is megtalálhatóak lesznek.
A tervek szerint padlótól a plafonig érő franciaablakokat is beépítenek majd, melyek a közkönyvtárra fognak nézni, és melyeket a magánkönyvtár egyetlen jogos élvezője, Marcus, elmondása szerint arra fog használni, hogy meztelenül átballaghasson előttük, a köznapi városi csőcselék szemébe meredve, míg egyetlen-egy könyvet sem olvas vagy használ majd a körétornyozott kötetek közül.
Marcus hozzátette: “Talán néha majd a kezembe veszek egy könyvet és kinyitom, mintha éppen nekiállnék olvasni, de aztán megmutatom a bámészkodóknak, hogy fejjel lefelé tartom, majd röhögök egy jót és elhajítom a kötetet! Még nem tudom. Egyelőre nem terveztem meg minden mozzanatot. Az viszont egészen biztos, hogy pucér leszek.”
A közkönyvtár vezetősége nyilatkozatot adott közre egy hangosbeszélő segedelmével: a mindultalan a városunk felett lebegő helikopterből kiordították, hogy úgy gondolják, ez a bővítés majd közösségünk javára válik, hiszen megmutatja, Marcus mennyire gazdag, és hogy aki ilyen gazdag, az csak jó arc lehet. “Láttátok már, mennyi kocsija van a fickónak? Wáó!”
A jelentések szerint továbbá a Night Vale Magánkönyvtár teljes egészében könyvtáros-mentes övezet lesz: eme tény aligha ad vigaszt mindazon közkönyvtár-tagoknak, akiket megsebesítettek vagy halálra marcangoltak a könyvtárosok az évek során. Jusson eszetekbe, hogy ha egy könyvtárossal kerültök szembe, míg a kötetek között böngésztek, eszetekbe se jusson fára mászva menekülni! Nincsenek fák a könyvtárban. Értékes pillanatokat veszíthettek azzal, amíg körbenéztek és rádöbbentek erre, és addig a könyvtáros lecsaphat rátok.
Ne váljatok statisztikává.
✮ ✮ ✮
Jjjólvan! Hírek letudva! Na, most beszéljünk a randiról!
[nagyon lelkes]
Carlos és én az Óvárosban futottunk össze. A legjobb tunikám és szőrmenadrágom volt rajtam, rajta meg egy laza hétvégi laborköpeny. Mindketten gyönyörűek voltunk a késő délutáni napsütésben, egymás álmai, melyek összetalálkoztak egy evilági valóság pillanatában.
Utunk nem máshova vezetett, mint Gino’s Olasz Ételélmények És Grillezde Meg Bár Is étterméhez – mely a város legelegánsabb étterme. Tökéletes nap volt… leszámítva a város szélén zúgó különös, sötét foltot… amiről felteszem hogy már megint csak egy újabb felújítás alatt álló Applebee’s kajálda volt.
[csettint a nyelvével] Kart-karba öltve baktattunk a Gino’s-hoz, és rögvest ülve találtuk magunkat, anélkül, hogy emlékeztünk volna rá, ki üdvözölt minket és hogyan kerültünk az asztalunkhoz – mely egy klasszis, szolid, és totál ajtótlan szobában állt. Gino’s élmény a legjavából.
A menüjük némileg limitált a búzából és búzaszármazékokból készült termékek tilalma óta, tehát mindketten egy szál portobello gombát rendeltünk, félig átsütve és véresen (ahogy Gino’s készíti.)
Az ablakból remek kilátásunk nyílt a naplementére, és a zúgó árnyizére, ami úgy tűnt, közelebb araszolt.
„Tudod, gondolkoztam,” mondta Carlos.
„Ah-hah?” – mondtam én.
„Jaja, azt csináltam mostanában,” mondta. „A gondolkodást. Ezzel jár, ha tudós az ember. És te? Miket csinálsz?”
És hát így társalogtunk! Csak mi ketten, és a vérző gombáink, és a zúgó árnyék-lény, valamint a románc párálló köde a levegőben lebegve.
Vá—egy pillanat.
Rádióvezetőség a jelek szerint megzavarodott, ühm, a-az irodájában tör-zúz és vonyít, szóval nagyon gyorsan le kell nyomnom egy hírblokkot.
✮ ✮ ✮
Az elmúlt hetekben megszaporodott az erőszakos esetek száma Night Vale-szerte, mivel a miniatűr emberkék a Desert Flower Bowlingpálya és Szabadidőközpont ötös tekesora alatti miniatűr városkából továbbra is hadat viselnek ellenünk apró testeikkel és még apróbb fegyvereikkel.
A polgároknak javasoljuk, hogy védjék magukat a hadsereg ellen kitartó tiprással: tapossatok, bármerre mentek, és éberen nézzetek a lábatok elé, ahelyett hogy szokás szerint csukott szemmel sétálnátok.
Kapcsolódó híreinkben a Városi Tanács szobrot állítatott a néhai Apacs Nyomolvasónak - a hősnek, ki mindünkért halt a hadban. A szobrot egy titkos ceremónia keretében avatják fel, melyen senki sem fog részt venni, az emlékművet magát pedig aztán elássák a sivatagban, ahol senki nem fogja majd megtalálni - mert a nyomolvasó mégiscsak egy két lábon járó rasszista szégyen volt, és nem akarjuk, hogy a városunkat ilyesmivel hozzák összefüggésbe.
✮ ✮ ✮
Közösségi kalendáriumunk következik.
Hétfőn kerül megrendezésre az éves bluegrass fesztivál, a leégett roncsban, mely valaha a Louie Blasco’s Zenebolt volt, mielőtt Louie felgyújtotta és megpattant a városból a biztosítási pénzzel. A résztvevők az elszenesedett maradványok közé kucorodhatnak, űzötten meredve egymásra míg kedvenc bluegrass siratóénekeikről beszélnek.
A legenda szerint ha tükör elé álltok és nem mondotok semmit háromszor egymás után, Louie maga jelenik meg előttetek és megtanítja a tömeget pár egyszerű, könnyű bluegrass ütemre - mielőtt magával viszi a lelketeket a tükör sötétjébe.
A kedd ünnepnap. Győződj meg róla, hogy elegendő mennyiségű elsősegély-kellék és rengeteg tiszta műanyagfólia van nálad. Nem tudjuk biztosan, mit ünnepelünk majd, tehát legyen kéznél minden kellő ellenszer.
Szerdán a Dark Owl Records együttest alapít! “Tök sokat tudunk a zenéről,” mondják majd, késeket és kalapácsokat ragadva. “Tisztára alapítanunk kéne egy együttest!” folytatják majd, a sikolyokon túl, “Alapítsunk egy együttest! Csapassuk!”
Csütörtöktől vasárnapig csak a bevett rutinok masszája lesz - olyan pillanatok és cselekedetek sora, melyeket észre sem veszünk, ahogy megtapasztaljuk őket, és rögtön elfeledkezünk róluk, amint véget értek.
Ez volt hát közösségi kalendáriumunk.
✮ ✮ ✮
Jól van! Uncsi cuccok letudva. Vissza a randihoz!
Gino’s-i vacsoránkat egy-egy szelet répatortával zártuk, mely láthatatlan volt, anyagtalan, ízetlen és könnyű, mint a lég, és minden más tekintetben is a levegőre emlékeztetett.
Pincérünk, aki korábban egy markos úriember volt nagy bajusszal, addigra zúgó árnyékemberré változott, akit csak a fény hiánya és egy torzó meg combok bizonytalan vonala rajzolt elénk. Korábbi pincérünk feltehetően cigiszünetre ment. Kértük a számlát, aztán az ablakon át menekültünk az ajtótlan teremből, bezúzva az üveget egy téglával, melyet pincérünk már korábban odakészített erre a célra.
Carlos és én – ó, a varázsa ennek a kifejezésnek, ó, az extázisa annak, amire épp csak utal ez a puszta szókapcsolat! – a Misson Grove Parkban andalogtunk ezután. Csak mi ketten, és a fák, és polgártársaink tömege akik, mint azt szokás, merő szórakozásból mind egy szálig az égre mutogattak és rémülten üvöltöttek. Megkérdeztem Carlost, volna-e kedve beszállni egy körre, de azt mondta, tegnap már programszerűen rettegett egy sort mindattól, amit az üres égbolt jelenthet, szóval most kicsit fáradt.
„Ha akarod,” mondta, „végezhetnénk pár kísérletet a fákon. Már szerettem volna pár kísérletet végezni a fákon. Normálisnak tűnnek, de azok után, amit ebben a városban megfigyeltem, valószínűsíthető, hogy nem azok.”
Nos, természetesen ki nem hagytam volna az alkalmat, hogy valódi tudományt végezzek az én Carlosom oldalán! Így hát a legközelebbi fához mentünk: egy göthedt, öreg rönkhöz, és nekiálltunk kísérleteket végezni – melyeknek természetéről és céljáról a legcsekélyebb mértékig sem vagyok alkalmas beszámolót adni.
Mindeközben a hozzánk hasonló parki lődörgők felhagytak a sikoltozással és helyette inkább különös, zúgó árnyéklényekké váltak. Mind pontosan ott álltak, ahol annak előtte, de már csak a fény hiánya és egy torzó meg combok bizonytalan vonala rajzolta őket elénk.
Megsimogattam Carlos arcát. Nem tudom, észrevette-e. Azt mondta, hogy a tesztek inkonklúzívak, és közben tökéletes volt az arca és az alakja.
Következzék egy üzenet szponzirainktól.
Védőberendezést keres otthona számára? [gúnyosan] Sok sikert hozzá! Biztonságban akarja érezni magát, míg vezet? Álljon be a sorba! Fél, amikor egyedül megy haza éjszaka? Hát, minden oka megvan rá.
Amikor az élet veszélyesnek tűnik és kezelhetetlennek, jusson eszdébe, hogy tényleg az, és maga nem élhet túl mindig mindent.
Denny’s Étteremlánc - Miért Ne?
✮ ✮ ✮
Következzék egy szerkesztői kitérő.
Hallgatók, sokat beszéltünk már a szépség témájáról. És nem hiszem, hogy mi itt a médiánál elég erősen törekednénk arra, hogy egy egészséges énképet támogassuk. A filmek, magazinok, tévéműsorok és reklámok előszeretettel használnak kép- és videószerkesztő programokat, hogy az embereket soványabbra, csinosabbra és az emberi szépség hamis ideáljának megfelelőbbre faragják, és úgy hiszem, ez rossz hatással van ránk - főleg a gyermekekre.
De ne feledd: csak akkor lehetsz gyönyörű, ha gyönyörű dolgokat teszel. A telt ajkak nem olyan szépek, mint egy teli torkú kacaj. A vékony csípő nem oly vonzó, mint a gyors ész. Gondolj arra, hogy jól bánsz majd másokkal, és azok a mások majd sikoltó nyájba verődve sereglenek eléd.
Hámozd csak le magadról azokat a mesterséges rétegeket, Night Vale! Cipzározd le magadról azt a márkás kabátot, a tapinacit, töröld le a sminket és lágyan (de egy gyors mozdulattal) nyúzd le a bőrt, ami igaz éned fedi. Nézd feltárt szemeid, melyek kocsányon csüngenek elő ásító gödreikből.
Nézd a vért és inakat, melyek lassan lekígyóznak reszkető csontjaidról. Csodáld meg a csuszamlós belső szerveket, melyek próbálnak összehúzódni azok között a dinamikus bordáid között.
Te aztán organikus vagy, hallgató! Légy büszke arra, aki vagy!
A büszkeségről és szépségről szólván, hamarosan tovább mesélek a randimról.
De előtte következzék az időjárás.
Ugorjunk rögtön fejest a történtekbe, jó?
A park után visszafuvaroztam Carlost a Big Rico Pizzázója melleti laborjába. Az út… bonyolult... volt, tekintve, hogy addigra már minden városlakó csatlakozott ehhez a “zúgó árnyéklény” őrület izéhez, és ott fodrozódtak városzerte-szana gonosz lyukakként a valóságunk szövetén, egy olyan energiát sugározva magukból, melyektől felállt a karodon a szőr és a beleid vibrálni kezdtek.
Vagy talán csak a vonzalom erejét éreztem Carlosszal.
Egy nő vágott be a kocsink elé, sikoltva: pár árnyéklény kergette őt, de mielőtt a fékhez kaptam volna, felteszem meggondolta magát, mert ő is árnyéklénnyé változott. [völgyszengben] Mármint már most uuugh, most vagy szaladj az árnyéklények elől vagy legyél te is egy: döntse már el, asszonyom!
Megérkeztünk a Big Rico’s elé, és jött az a kínos pillanat, ami minden randi végén bekövetkezik, amikor ott állsz a másik ajtaja előtt és jön hogy “most akkor én hívjam fel a Városi Tanácsot és adjam le nekik a Szabvány Szerinti Vége-A-Randevúnak Jelentést vagy… te tervezted…?” [szuggesztíven] Meg azon is filóztam hogy akkor most fel fog-e hívni a laborjába, hogy… megmutassa azokat a mérőpoharakat meg zizegő elektromos ketyeréket.
“Nos,” mondta, a laborra mutatva, “megérkeztünk.”
“Ah-haah,” mondtam.
“Valszeg kezdenem kéne valamit ezzel a ‘zúgó árnyék’ dologgal,” mondta. “Csak néhány kísérlet, hogy lássam, meg tudom-e menteni a várost.”
“Oh?” mondtam. “Kéne hozzá egy kis... segítség?”
“Nnnem,” mondta. “Egy tudós csak önmagára támaszkodhat. Ez a tudós legfőbb ismérve.”
“Oh,” mondtam ismét, de ezúttal lágyabban, búsabban - és akkor előre hajolt és megcsókolt. Egyszer csak. Csak… gyöngéden. Csak mielőtt kicsusszant volna a kocsiból és a laborjába ment.
[olvadozva] Mondhatom, hallgatók, hazafelé úton kis híján elnyelt a gonosz árnyenergia sűrű felhője, és alig vettem észre: annyira boldog voltam!
Felteszem Carlos végül rájött, hogyan győzheti le az árnyenergiát, mivel ma már minden normálisnak tűnik. Néhány körzetet persze kiűrítettek, és a könyveik és kajáik és televízióik pont úgy maradtak, ahogy hagyták őket, mielőtt hirtelen eltűntek, egy olyan élet tablóiként, melyek már nem lesznek többé.
De nincs is hétvége anélkül hogy ne történjen valami ilyesmi valahol, ugye?
Night Vale, egyetlen, édes Night Vale-em, leld meg a szerelmet. Leld meg, bárhol rejtőzött is. Találd meg, bárki is rejtette el előled, és állj rajtuk bosszút! Ahogy a régi dal is mondja, csak a szerelem kell ahhoz, hogy elpusztíthasd ellenségeid. Szebb szavakat sosem kántáltak.
Maradjatok bekapcsolva Hatékony Óránkért produktivitás-szakértőnkkel: egy visszafelé játszott hanggal, melyet hipnotikus pulzálások festenek alá.
És, szerelmes szívem minden szeretetétvel és szerető hangommal egy szerető és rettentő világon, jó éjt kívánok, Night Vale.
Jó éjszakát.
Következő rész: Nyári olvasóhetek
hogy tetszett az epizód?
* billionaire - Az amerikai angolban a többnullás összegeket kissé máshogy számolják, tehát a billion nem a billiónak, hanem a milliárdnak felel meg. Sajnáljuk, Marcus.
* Louie a tükörben - A legenda az angolszász Bloody Mary legendán alapul.
* Szőrmenadrág és tunika – Cecil sajátos öltözéke megosztja a rajongókat. Három teória tartja magát erősen:
a) Cecil divatérzéke katasztrofális
b) Cecil divatérzéke fenomenálisan kifinomult, és kifutói darabokat tud hordani a mindennapokban játszi könnyedséggel, kukazsákból-is-műremeket-csinálok alapon. Én ezt az elméletet támogatom.
c) Az egésznek semmi köze Cecil személyes divatérzékéhez: a szőrmenadrág és a tunika a hagyományos Night Vale-i Első Randi viselet, amíg a hétköznapokban inkább az említett márkás kabát-tapinaci öltözet dívik.
* Mi történt a fáknál? Sok rajongó szexuális metaforaként értelmezi a „kísérlet a fáknál” részt Cecil szuggesztív hangsúlya miatt; hovatovább, ha azt vesszük, hogy utána Cecil azon mereng, Carlos vajon észrevette-e, hogy ő ártatlanul megérintette az arcát, aztán a tudós „inkonklúzív”-ként elemzi a teszteket, valószínűbb, hogy Carlosnak csak nagyon különös elképzelései vannak arról, mit csinál az ember egy randin.
* Randivégi laborlátogatás és zizegő ketyerék - Na ez viszont egyértelműen szexuális metafora. [Könnybelábadt, meghatott habogás arról, hogy Cecil egy(pár)éjszakás kalandnak gondolta, hogy Carlos nyitott felé, és Carlos pont azzal mutatta meg, hogy többet érez iránta és fontosabb és komolyabb számára ez az egész, hogy nem feküdt le vele az első randin, mármint ezmilyendeszépmárhogy]
Bónusz: a mérőpoharat jelentő beaker szlengben az orális szex egy fajtája.
Bónusz: a mérőpoharat jelentő beaker szlengben az orális szex egy fajtája.
* Csók a kocsiban - Az Államokban hagyományosan mindenki álma az, hogy az első csók a kocsiban csattanjon el: az amerikai professzorom kulturális országismereten igen hosszan részletezte, hogy ennél romantikusabb nem is lehetne soha semmi számukra, én meg nagyon vigyorogtam.
* All you need (is love) to destroy your enemies A Beatles-dalok egy igen sajátos formában léteznek Night Vale-ben.
fanartok: [kiss] [kiss] [Gino's] [tunika] [hétvégi laborköpeny]
Mondás mára: a produkciót Torey Malatia felügyelte, aki egy apró lakatot tart a kezében. A férfi nem beszél, csak szeretné, hogy megérintsd a lakatot. Kezei kicsavarodtak, bőre hártyákban hámlik. Csak érintsd meg egyszer. Csak egyszer, oké?
Címkék: epizódok
A Welcome to Night Vale (WTNV) egy 2012-ben indult amerikai rádióműsor a Joseph Fink & Jeffrey Cranor szerződuótól, mely 2013 nyarán a leggyakrabban letöltött podcasttá vált az iTunes-nál.
23 éves anglisztikás hallgató vagyok túl sok szabadidővel.
